Fölvetések

A férfi (lelki) életútja:

A hagyományos férfi életpálya tipikus szakaszait ábrázolja (Richard Rohr OFM. szerint). Egy felfelé ívelő (heroikus) szakaszból (a végén a kiteljesült öntudat állapotával), egy szint-megtartási szakaszból (a végén jelentőség-vesztési válsággal) és innen elágazóan három forgatókönyv (öreg bolond, megkeseredett öreg, szent bolond) szerint lehetséges leépülési szakaszból áll.

A nő (lelki) életútja:

A hagyományos női életpálya tipikus szakaszait ábrázolja (Richard Rohr OFM. szerint). Egy leszálló (teherviselő) szakaszból (a végén a kiteljesült öntudat állapotával), egy szint-megtartási szakaszból (a végén a termékenység elvesztési válsággal) és innen elágazóan három forgatókönyv (szárnyaló boszorkány, kihűlő nő, szent nő) szerint lehetséges emelkedési szakaszból áll. Nem kizárt más, pl. a férfi útra hasonlító női pálya (karrier-nő).

Apa sebek:

A fiúk felnőtté válásához elengedhetetlen megtapasztalni a korlátozottság, alávetettség, sértettség állapotát. Ekkor tanulják meg, hogyan bánjanak az efféle korlátozottsággal (az apa sebekkel végzett munka). Ezután engedhetők hatalmi helyzetbe, ezután tudnak már bánni a hatalommal. Rendszerint az apa a korlátozó figura, akitől ezeket a behatásokat, 'sebeket' megkapjuk, de érkezhet másoktól is (tanár, katonai felettes, munkahelyi főnök, más családtag). Néha ezek tényleges testi sebek, néha csak lelkiek, vagy szimbolikusak. Bennszülött kultúrákban gyakori a fül-, orr-, ajak átfúrása, fog kiütése, nemi szerven végzett átalakítások, tetoválás, bőrhegek keltése, tollak, pálcikák, kagylók, stb. befűzése a keletkezett sebbe. Ez emlékezteti a megsebzettet arra, hogy ezen az állapoton egyszer már átesett.

Archetípusok:

Alapvető férfi szerepek, viselkedésminták: harcos, szerető, király, varázsló. A fiatalabb életszakaszban (heroikus szakasz) a harcos és a szerető megtapasztalása a jellemző, a későbbiekben (vad /letisztult/ férfi, szent öreg) kerülhet sor az utóbbiak megélésére.
.

Beavatás:

úgynevezett 'átmeneti rítus' számos hagyományban, mely a gyerekkorból a felnőtt korba vezet. A legtöbb kultúra úgy tartja, csak a fiúkat kell beavatni. A férfiak egyetértő közössége végzi (lásd: mentorok). Az anya komfort-zónájától való elszakítással kezdődik, fontos eleme próbatételek elviselése, 'sebek' elfogadása, mely a közösség életében várható nehézségek vállalására figyelmeztet. A folyamat tetőfokán a korábbi (gyermeki) tudat szimbolikusan elpusztul és egy új (felnőtt férfi) öntudat lép a helyébe. A végén a felnőttek közössége 'befogadja az újonnan belépetteket.
Sajnos korunk elutasítja ezt a hagyományt. A beavatásnak főleg a 'dühöngő ifjú' állapot elkerülésére vagy az abba került fiúk helyes útra terelésében lenne jelentős szerepe.
.

Bűnbakképzési mechanizmus:

A Generatív Antropológia megalapozó elmélete (René Girard szerint). A kultúra (vallás) létrejöttére vonatkozik. Eszerint különleges esetekben a mimetikus (lásd: mimezis) versengés és az ehhez kapcsolódó erőszak olyan mértékig fokozódik, hogy a közösség egy hosszú folyamat (bűnbakképzés) végén olyan helyzetbe kerül, hogy a megosztottság okaként egyetlen személyt képes kiválasztani. Ekkor, ha ezt a személyt közösen ölik meg (feláldozzák) megszabadulnak az őket megosztó problémától, és újra megbékélnek. A megbékélés ettől kezdve óhatatlanul a "bűnbakhoz", annak feláldozásához kapcsolódik, ezért az ettől kezdve szimbólummá emelkedik és íújra-bemutatásí által is képes elhárítani a veszélyt és megbékéltetni a viszálykodókat.
.

Dühöngő ifjú:

Az USA-ban az ötvenes években megjelent ifjúsági problémát jelölték 'dühöngő ifjúság' névvel. Az apák 'bűneit' elutasító, lelkileg gyökértelen, önmagát kereső kiforratlan fiatalokat jelölték ezzel a névvel. Ellentmondásos, az egyik pillanatban váratlanul agresszív, majd hirtelen összeomló viselkedés jellemző erre az állapotra. A férfi (lelki) útja (lásd ott) egyik korai leágazása, amikor az igazi identitás szintjére nem jut el. (Lásd még: Beavatás)
.

Enneagram (Görög = kilences ábra):

Archaikus eredetű személyiség tipológia, mely a legújabb pszichoanalízis és terápia ismeretei alapján tovább fejlődött. A kilenc számozott 'típus' három személyiség-központ (ész-szív-ösztön) és a fő központtal való három attitűd (eluralt-tagadó-függő) matrixaként hozható létre.

	ész	ösztön	Szív
Eluralt	5	8	2
Tagadó	6	9	3
Függő	7	1	4

Férfi mozgalmak:

A huszadik század folyamán beindult nőmozgalmakat bizonyos késéssel követő férfi öntudat-erősítő mozgalmak (Usa-ban: Million-men march, Promise Keepers, Német területeken: Menner Gruppen, mennenarbeit). A tudatosság hiánya miatt fellépő funkció vesztés és az ezt követő térvesztés rászorítja a férfiakat, hogy foglalkozzanak az őket 'sújtó' jelenséggel. Rendszerint csoport összejöveteleken kezdik a jelenséget értelmezni és a helyesbítésre vonatkozó módszereket alakítani.
A férfiak együttműködő képessége korlátozott. Sokkal nehezebben kommunikálnak mint a nők, nehezebben tudják megfogalmazni gondjaikat. Másrészt hagyományosan egymást inkább versenyző ellenfélnek kezelik és nem segítő társnak. A csoport formálódásának kezdeti szakaszában ezért a bizalom megerősödését rivalizálás-mintákkal 'védett' körülmények között célszerű elősegíteni (bizalom, identitás). Ezeket a mintákat célszerű a saját kultúr-körből választani, de úgy, hogy a mindennapi verseny-szituációktól távol essenek, egyfajta szimbolikus síkra terelve a dolgot (harci-játékok, birkózás, sportok). Lényeges hogy maradjon idő az összejövetelek során esetleg felhalmozódott feszültség levezetésére. Ehhez olyan formákat célszerű keresni, melyek már nem adnak okot a további versengésre (játékok, közös dobolás, éneklés, tánc).
Sok spontán indult mozgalom ezen kezdeti szakasz után elhal. Tudomásul kell venni, hogy a kezdeti szakasz csak megalapozó, nem szabad itt megrekedni. Amikor a probléma manifesztálódott, a csoport összetartozás megerősödött, fokozatosan a megromlott külső állapotok megjavítása felé kell fordulni és az összegyűjtött tudást, energiát ezek felé fordítani. Ezek:
- a probléma széles körű ismertetése
- a keletkezett eredmények, módszerek hozzáférhetővé tétele, alkalmazása
- a fiatalok 'immunizálása'
.

Hősök:

Hagyományosan a közösség javára tett önfeláldozó cselekedet végrehajtóját tekintjük hősnek. Számunkra a közösség értékeinek felmutatása miatt lényegesek: amiért érdemes áldozatot vállalni, akár meghalni, az a közösségnek érték. A hősök a közösség egyöntetűségéből cselekedetük által válnak ki, lesznek ismertté, szimbólummá. Nincsen 'hősipari szakképesítés'. Korunkban az individuum abnormális hangsúlyt kap. Ez a torzult érték-szemlélet szüli, hogy a hősök helyett ma megelégszünk 'ismertséggel'. Olyan figurákat 'sztárolunk', akik valójában semmi hasznosat nem tettek. Ma nem a hősből lesz szimbólum, hanem visszafelé: azokat tesszük 'hőssé', akik olyan helyzetbe kerültek, hogy a mintát (Rambo, balaseti-sebész, légimentő, life-guard, Terminátor) felmutathatják (tv-személyiségek, színészek, társasági figurák). Így fordul meg a sorrend és nem a hősből lesz szimbólum, hanem a reprezentánsból hős.
.

Izzasztó kunyhó (sweat lodge):

Tisztító, erőt növelő rituálé az indiánoknál. Egyesülés az univerzummal, annak alap-elemeivel (fa, víz, kő tűz, levegő). Ehhez íves ágakból épített, gondosan tájolt, takarókkal fedett sátrat építenek, közepén a felizzított köveket befogadó gödörrel, hőt és párát visszatartóan fedhető bejárati nyílással. Az első szakaszban a felhasználandó anyagok összegyűjtése ezek és további kellékek, valamint a kunyhó helyének megtisztítása, a körülmények elrendezése zajlik. Utána a végrehajtók (tűz-őrző, vízöntő) és a résztvevők megtisztítása következik. Végül a résztvevők, és a vízöntő elfoglalja a helyét a kunyhóban, a tűz-őrző a gödörbe juttatja az izzó köveket. A kövekre öntött, sajátos növények kivonatát tartalmazó víz hatására létrejövő belső klíma szabályozása, a résztvevők és a folyamat hangolása a vízöntő feladata. Ebből a szimbolikus „ős-anyaméhből” való újra felbukkanás a megtisztultság revelációja.
.

Látomás keresés (vision quest):

Indián átmeneti rítus. A beavatandó egy nyugalmas helyre elvonul és ott egy kört rajzol maga köré. Ebből a körből nem mozdul ki addig, míg olyan látomása nem támad, melynek következtében felismeri:
1. 'igazi' nevét
2. segítő totemjét
3. élet feladatát, szerepét
Az indiánok egyedi neve ebből a látomásból ered (őrült Ló, ülő Bika, Dühödt Kutya, stb.)
Mi keresztények is jól ismerjük ezt, úgy hívjuk: Krisztus kivonul a pusztába.
.

Macsó:

A spanyol macho, machizmo szóból származik. A hamis (túlkompenzáló) férfiasságot jelöli, amely valójában éretlenséget takar. A kamasz fiúkra jellemző (lásd: dühöngő ifjú). Ezért teng túl ebben az attitűdben az agresszivitás és az aktivitás.
Mágia (varázslás):
A 'szent' tiltások vagy ritusok töredékes, visszaélésszerű alkalmazása. Rendszerint személyek, mítikus lények vagy jelenségek feletti uralom, befolyás megszerzésére irányul.
.

Mentor:

A közösség olyan idősebb tagja, aki (a többi beavatottal egyetértésben) az ifjabbak beavatását a 'szent titkokba', a közös tudásba el tudja végezni. Keresztapa, nagyapa, nagybácsi, műhelyvezető, mester, parancsnok, stb. Legjobb ha a beavatást mentorok közössége végzi el. A mentornak egyfajta közmegegyezésszerű tudást kell áthagyományoznia, nem 'individuális' értékeket. Ez korunkban különösen nehéz, amikor az egyén különbözése, a többiek által hangsúlyozottan nem birtokolt sajátszerűsége túlzott jelentőséget kap. A 'nyájtól való elválás' követelmény. A torzulás fenti elemzéséből nem következik, hogy a mentornak hősnek kellene lennie. A mentornak hitelesnek kell lennie, azaz csak olyasmit tud közvetíteni, amit maga is birtokol. Saját élettapasztalata számít, a közvetített (olvasott, hallott) élmények gyengébben hatnak.
.

Mimezis:

A görög íutánzásí szóból ered.
Platónnál a transzcendens ideák emberi követését, lemásolását jelenti. Arisztotelésznél a művészetekhez kötődik és az emberi íétoszí utánzását jelenti.
Ma a Generatív Antropológia (René Girard) sokkal átfogóbb értelemben használja, és az ember kultúra-teremtésének alap-mozzanataként tekint az utánzási késztetésre. Az u.n. íelsajátításií mimezisnek a tanulásban és a megismerésben van alapvető szerepe. A mimetikus vágy a pszichológia alap fogalma. A mimetikus jelenségek egyrészt hasznosak, de veszélyt is jelentenek. Katasztrófa felé is sodorhatják a közösséget (ez az u.n. mimetikus versengés, amikor ugyanazt, többen, majdnem ugyanúgy akarják végrehajtani, és ez a közösséget fenyegetően megosztja). Ezért minden kultúra alap-kérdése, hogyan hatástalanítja a versengésből eredő veszélyeket.
Jellegzetes az emberi konfliktusok 'mimetikussága', ami azt jelenti, hogy az ok, amelyen a vita elindult, az összeütközés fejlődése, letisztulása során mintegy lényegtelenné válik, 'eltűnik'. Mert az ellenfelet utánzó gesztus a lényeges. Az utánzat veszélyes, tabu. Ezért van, hogy számos primitív eredetű, ma már érthetetlennek tűnő babona tiltja a személyek másolat képzését (ikrek, tükör, fotó és filmfelvétel, levágott haj- köröm elégetése, stb.). Ez a tabu működik ma is, amikor sokan a legelemibb biológiai ismeretek nélkül ítélik el a klónozást.
.

Mítosz:

Olyan mesés elbeszélés, mely egy közösség számára fontos eseményt, személyt vagy jelenséget elevenít fel és szimbolikussá nagyít. A mítoszoknak pszichológiai jelentőségük van, ezért nem tárgyszerűségük és igazságtartalmuk alapján értékeljük őket. Egyik válfaja az un. 'eredet mítosz'. Ez egy népcsoport, klán vagy törzs létrejöttét, kiválását megalapozó eseményt elevenít fel mesés formában. A mítoszoknak fontos szerepük van a beavatás során, mert a közös tudás legfontosabb elemeit rendszerint a közösség mítoszai tartalmazzák. Ennek a tudásnak birtokosává válik a beavatott. A mítoszokhoz tiltás is kapcsolódhat, mely csak bizonyos tagoknak engedi meg a mítosz ismeretét, felidézését.
.

Nőies férfi (puha férfi):

A közelmúltban a hagyományos férfi sablontól való szabadulás vágya következtében sokan az egyébként mindenkiben meglevő női oldalt kezdték túlhangsúlyozni. Ezt a trendet erősítette, hogy a férfiak több generáció óta kihátrálnak a gyerekek neveléséből. Ez a fiúgyermekek anyától való elszakadását nehezíti, nőies viselkedésmintáik erősödését okozza. Ennek következtében lágyszívűvé, érzékennyé és háziassá válnak, gondoskodásra és megértésre számítanak. Sajnos ennek a modellnek a követése a kezdeményezőkészség az előrevivő energia megnyirbálását vonja maga után. Richard Rohr ezt a közeledést a János Apostolhoz vezető útnak nevezi.
.

Richard Rohr o.f.m:

Ferences rendi szerzetes (o.f.m.= Order of Franciscan Monks) 1943-ban született Amerikában, német eredetű család gyermekeként. Az indiánok etnográfiáját kutatva került Cincinnatiba ahol 1971-ben megalakította 'új Jeruzsálem' közösséget. 1987 óta az új-Mexikói Albuquerque-ben (ejtsd=Albekörki) él. Munkásságának súlyponti témájává a férfiak családban és társadalomban betöltött szerepvesztése vált. Lelki gyakorlatokat és kurzusokat vezet, előadásokat tart és publikál ebben a témában. Magyarul a 'Férfi útja' című könyve jelent meg.
.

Rítus:

Parancsolt, szimbolikussá lett cselekvéssorozat. Rendszerint olyan, feltehetőleg korábban lezajlott esemény megismétlését (lásd: Mimezis) célozza, mely a közösség együttműködését javította vagy tagjainak életképességét növelte.
A rítusok érdekessége, hogy bizonyos tabuk (lásd: tabu) megszegése nem egyszerűen megengedett, hanem kifejezetten parancsolt a jellegzetesen ívédettí körülmények között. Ennek az értelme az, hogy a résztvevők ímegtapasztalhatjákí a tiltás áthágását és annak következményeit.
.

Tabu:

Tiltott cselekvés. Parancs formáját is öltheti (pl. szeresd felebarátodat!). Rendszerint olyan, feltehetőleg korábban lezajlott cselekedet ismétlését (lásd: Mimezis) tiltja, mely a közösség együttműködését rontotta, vagy tagjainak életképességét csökkentette. (pl. a totemre és egyéb tárgyakra vonatkozó-, táplálkozási-, szexuális- stb. tiltások)
Vannak bizonyos feltételek fennállására korlátozott tabuk is, mint például időszakokra (nagyböjt, nagypéntek, stb.) speciális állapotban vagy viszonyban levőkre (menstruáló nők, beavatatlan ifjak, ikrek, rokonok, stb.) vonatkozóak. Különlegesek a íduplikátumí létrejöttét akadályozó tabuk, mint például tükör, ábrázolás, megnevezés, levált testdarabkák (haj, köröm lásd: mágia).
.

Totem:

Olyan természetből vett, szimbolikussá emelt minta, mely a közösség egésze vagy tagjai túlélését segíti, annak fennmaradásában, összetartozásában központi fontosságúvá lesz. Egyik válfaja az állat totem, mely rendszerint olyan állat viselkedési mintáját mutatja be, mely a közösség élőhelyén is előfordul és ezért könnyen érthető, másolható (ragadozó madarak áttekintése, medve, elefánt vagy oroszlán ereje, bölcsessége, stb.). A totemnek fontos szerepe van az identitás megteremtésében, a hasznos minta elsajátító utánzásában (lásd: Mimezis) és az eredet mítoszokban. Táj-elemek és kozmikus testek is válhatnak totemmé (szent hegyek, égitestek). A totemekhez rendszerint tabuk (a totem állat egyedeit tilos elpusztítani, érinteni, korlátozni, a jelkép helyére illetéktelennek behatolni stb.) és rítusok (a kívánatos viselkedés utánzása, esetleg jelképes elpusztítása és bekebelezése, szent hely felkeresése) is kapcsolódnak.
.

Vad (letisztult) férfi:

A férfiak pszichológiai fejlődésében rendszerint a válság utáni időszakban (lásd A férfi (lelki) útja) adódik lehetőség egyfajta letisztulásra. Ez a felfelé kapaszkodás elvárásától megszabadult, saját gyengeségeivel leszámolt, tiszta értékeket felismerő és vállaló férfi modellje. Nem tévesztendő össze a Macsó vagy a Hím-soviniszta férfi gondolkodással. Richard Rohr az ehhez az állapothoz vezető utat Keresztelő Szent János-hoz vezető útnak nevezi.
.

Vasjankó (Vas János):

A Grimm testvérek meséjének főszereplője. Robert Bly (amerikai költő) ezt a mesét dolgozta fel Vasjankó (Iron John) című, a férfi pszichológiai fejlődését elemző könyvében.